Egyesületünk idén – április 14-én- Tatabánya Városával, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, a Fővárosi Állatkerttel és lelkes önkéntesekkel együtt dolgozva folytatta a 2024-ben megkezdett munkát a tatabányai Csónakázó-tó helyi jelentőségű védett természeti területen az idegenhonos, inváziós teknős egyedek befogásának.
Célunk, hogy a hazai őshonos hüllőfajok védelme érdekében a tóban található idegenhonos teknősfajok egyedeit elimináljuk.
Az idegenhonos élőlények szándékos vagy nemtörődöm betelepítése, véletlen behurcolása vagy szökése bizonyítottan jelentős problémákat okoz az őshonos élőlények kiszorításával és/vagy pusztításával. Ez a folyamat kezdetben észrevétlenül, a szakemberek elől is rejtve zajlik, és mire az állományrobbanás érzékelhetővé válik, a veszély megfékezése, felszámolása is sokkal nehezebb és nagyságrendekkel drágább.
A főként megunt háziállatként kikerült, nem őshonos teknősök közül a vörös- és sárgafülű ékszerteknősök élnek, szaporodnak és áttelelnek nagyobb egyedszámban a Fényesen a kedvező langyos forrásvíznek betudhatóan.
A jelenlétük több okból sem kívánatos. Elsősorban azért, mert a Kárpát-medence egyetlen őshonos teknősének, a mocsári teknősnek táplálék- és napozóhely-konkurenseiként jelentősen rontják azok életfeltételeit. Ezen felül egzotikus parazitáik és kórokozóik terjesztésével veszélyeztethetik nem csak a mocsári teknősöket, hanem más őshonos vízi élőlényeinket is.
A vonatkozó törvényi szabályozásoknak megfelelően a vízi élettér ökológiai működésére az egyik legveszélyesebb inváziós faj a vörös- és sárgafülű ékszerteknős.