Nagy aggófű élőhelykezelés

Vörös Könyves, fokozottan védett növény termőhelyének kezelése kézi- és gépi eszközökkel.

A tatai Fényes-patak menti rétek helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület, elsősorban a fokozottan védett nagy aggófű (Senecio umbrosus) területi megőrzését hivatott biztosítani. E faj hazánk flórájának egyik legritkább növényfaja. A tatai termőhelyen felül csak Lesenceistvándnál fordul elő egy kicsi populációja. E növényfaj hazai állományának gyakorlatilag 99%-a Tatán él, így az itteni élőhelyének kezelése kulcsfontosságú nemzeti érdek.

Sárga fészekvirágzatával feltűnő szépségű, nyár derekára akár másfél méteres magasságot is elérő növény. A láprét a nagy aggófű mellett más ritka, védett növényeknek is otthont ad, például a lápi nyúlfarkfűnek (Sesleria uliginosa).

fejlesztéssel nem csak a területvesztés okozott problémát, hanem zárvány területté is vált a termőhely, amely a közutaktól elzáródott, megközelíthetetlenné vált. Ez magával vonzotta a kaszálások elmaradását és a tájidegen kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) és a kertekből kivadult fehér som (Cornus alba var. sibirica) térnyerését. Ezen fajok kiszorítják az őshonos fajokat, köztük a nagy aggófüvet is.

Az élőhely degradáció megfékezésére 2014-től a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gerecsei Természetvédelmi Tájegysége, a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület, az MME Komárom-Esztergom Megyei Csoportja és az ELTE Füvészkert önkéntesen szerveződött munkatársai évente minimum 3 alkalommal (májusban, júliusban és október/november hónapokban) elvégzik a kezelési munkákat a teljes területen. A nagy aggófű legfőbb előfordulási területén: a megnőtt somokat mechanikusan a talajszintig visszavágjuk, lekaszáljuk a területet és lehordjuk kézi erővel a szénát, hogy fényhez juttassuk az őshonos célfajokat.

Cél a teljes gyepterület kaszálóként való hasznosítása. Sajnos üde gyepeink sok esetben rendszeres beavatkozásra szorulnak, mivel az emberi tájhasználat (pl. kaszálás, legeltetés) háttérbe szorult az elmúlt évtizedekben. A hasznosítás elmaradása kedvez az inváziós fajok megtelepedésének és terjedésének is.

Tevékenységek:

• Gépi munka, erdészeti szárzúzóval 2-szer kaszálás a cserjeirtott területen (május, szeptember)
• Alternáló kaszával 3-szor kaszálás a már „hosszabb ideje kezelt” gyepterületen (május, július-augusztus, október)
• Kézi erővel cserjeirtás (május, szeptember-október)
• Széna lehordás (június, augusztus)
• Nagy aggófű monitoring (június)
• Információs tábla összeállítása és kihelyezése (november)
• Csoportvezetések a termőhelyen igény szerint (folyamatos)

A munkát támogatta:

• Tata Város Önkormányzata
• Vérteserdő Zrt.
• Rixa-Terra Kft.
• Pintér Zsolt
• Kozma László

További kisterületű élőhelykezelési helyszíneink:

• magyarfödi husáng termőhely a Gerecsében
• illatos hagyma termőhely a tatai Fényes fürdő területén
• Neszmély, Gombáspusztán az ürge élőhelyen
• Ferencmajori Madárvárta területének kezelése

Támogatási területek:

• Információs táblák kihelyezése a projektterületre, amely alkalmassá teszi a területet rendszeres vezetett túrák szervezésére.
• Gépi- és kézi munkálatok folytatása a termőhelyen.

A programmal kapcsolatban tájékozódni tud az egyesület elektronikus postacímén, a szazvolgy@gmail.com címen, vagy a Facebook oldalunkon.