Komárom-Esztergom megyében a vízimadár és azon belül vadlúd monitoringra különös figyelem irányul. Egyesületünk megalakulása óta, 2008-tól szervezeti szinten is részt vesz a megyei vízimadár és vadlúd állományok és vizes élőhelyek felmérésében.

Vízimadár monitoring

Egyesületünk megalakulásakor csatlakozott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által koordinált országos programhoz. Az év minden hónapjának középső hétvégéjén Komárom-Esztergom megye minden jelentős vizes élőhelyén elvégezzük a vízimadarak számolását.

Vadlúd monitoring

A skandináviai és nyugat-szibériai költőhelyeikről a telente Kárpát-medencébe érkező vadludaknak Magyarországon mintegy 18-20 igen jelentős vonulási centruma található. Köztük az egyik legrangosabb, legstabilabb pihenőhely a tatai Öreg-tó, ami 1989 óta minősül a Ramsari Egyezmény által is védett, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelynek. Az Öreg-tó mellett szintén nagy jelentőséggel bírnak a Tata környékén elhelyezkedő halastavak és a Duna különböző zátonyai, szigetei.

A vadlúd monitoring legfontosabb megyei helyszínei a Tatai Öreg-tó és a Ferencmajori-halastavak, ahol hetente több alkalommal is regisztráljuk az éjszakázó vadludak mennyiségét.

A legnagyobb múltra visszatekintő monitoring a Tatai Öreg-tóhoz kötődik, ahonnan az 1960-as évektől rendelkezünk többé-kevésbé rendszeres megfigyelésekkel. Nagy gyakoriságú monitoring az 1980-as évektől zajlik itt. Ezek alapján elmondható, hogy a tavon gyülekező vadludak mennyisége általában 20-40 ezer példány között tetőzik, többnyire november-december időszakában. Az elmúlt néhány évben kiugró mennyiségben érkeztek ide vadludak, számuk esetenként meghaladta az 50 ezret is. Világviszonylatban is egyedülálló jelenség, hogy ennyi vadlúd egy ilyen kis felületű tavon gyűljön össze! Az pedig még inkább egyedülállóvá teszi ezt, hogy az éjszakázó helyet egy város veszi körül.

Az Öreg-tavon az összes hazai vadlúdfaj megfigyelhető, köztük olyan ritkaságok is, mint a kis lilik (Anser erythropus), az örvös lúd (Branta bernicla) vagy a rövidcsőrű lúd (Anser brachyrhynchus). A legnagyobb tömegben a nagy lilik (Anser albifrons) fordul elő. Ez a korábban főleg az Alföldre jellemző lúdfaj alig néhány éve vette át a vezető szerepet a tundralúdtól (Anser serrirostris), amely korábban szinte egyeduralkodó volt. A nagy lilik több tízezres csapatokban érkezik immár a tóra és a tömegek kb. 85-95%-át adja.

A Tatától alig néhány kilométerre északra húzódó Ferencmajori-halastavak vadlúdvonulásban betöltött szerepe az elmúlt 10 esztendőben fényesen ível felfelé, ami részben az Öreg-tó „kisugárzásának” köszönhető, részben pedig hatalmas kiterjedésének, hiszen gyakorlatilag másfélszer nagyobb az Öreg-tónál. A tórendszeren – a Natura 2000 Madárvédelmi Terület (2004) és a Ramsari Egyezmény (2006) ellenére – megengedett a vízi vad vadászat, de jelentős korlátozásokkal, amelyek azt igazolják, hogy ésszerű kompromisszumokkal a vadászat, halászat és természetvédelem érdekei összehangolhatók. A tórendszeren általában 3-8 ezer közötti vadlúd mennyiség figyelhető meg, de esetenként akár 15 ezer is éjszakázik. Gyakorlatilag itt is előfordul valamennyi hazánkban megfigyelt vadlúdfaj.

Ugyancsak fontosak a Tata tágabb térségében húzódó kisebb halastavak is, mint az Asszony-tó és a Boldogasszonyi-tó, melyeken inkább időszakos vagy alkalmi gyülekezőhelyek alakulnak ki, netán a napközben táplálkozó csapatok déli ivó- és fürdőhelye. E tavakon általában néhányszázas vagy ritkábban 3-5 ezres libacsapatok fordulnak meg, de esetenként akár több tízezres lúdcsapatok is megpihennek.

A Duna közeli szakaszai főleg Almásfüzitőn, Süttőn és Nyergesújfalunál jelentenek a ludak számára pihenőhelyet. E zátonyok és szigetek inkább alkalmi jelentőséggel bírnak, de például az Öreg-tónál sajnos minden évben bekövetkező szilveszteri „tűzijáték-háború” hatására a januári időszakokban tartósabban is megpihennek itt a vonuló vadlúd csapatok. Az 1990-es években a nyergesi-szigetnél esetenként 20 ezret is meghaladó mennyiségek fordultak elő, azóta jelentősen visszaesett itt a vadludak száma.

A Öreg-tóra érkező vízimadarak védelmének érdekében Tata képviselő-testülete november 1. és február 28. között megtiltotta a 2., 3. és 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátékok használatát a város közigazgatási területének egy jelentős, központi részén.

Szintén programszerűen, heti rendszerességgel zajlik a megfigyelés a Kisigmánd-Nagyigmánd-Bábolna környéki szélerőmű park környezetében. Ez utóbbi helyszín vonatkozásában elmondható, hogy a szélerőművek működése a térségben húzódó vadlúd-vonulási útvonalakat kismértékben átrendezte, a nagyobb csapatok a tornyokat általában több száz méterről elkerülik, így tényleges pusztulás nem történt az elmúlt 5 éves vizsgálataink során.

A vadlúd monitoring részeként ugyancsak kiemelt figyelmet fordítunk a vadludak napközbeni táplálkozó területeinek felmérésére is. Ez elsősorban Tata mintegy 20 km sugarú körzetében húzódó nagykiterjedésű mezőgazdasági területek vizsgálatát jelenti, főleg Környe, Kocs, Kömlőd, Dad, Mocsa, Naszály határában, de néha a többi környező településen is. Tudvalevő, hogy ahol a vadludak több tízezres mennyiségekben fordulnak meg, ott elkerülhetetlenek az általuk okozott károk. A vadludak alapvetően az ősszel betakarított kukorica elszórt, visszamaradt mennyiségét hasznosítják, de a tél előrehaladtával az őszi búza zsenge vetésein is gyakran legelésznek. Főleg esős időben jelentkezhetnek nagyobb károk a vadludak taposása, csipkedése révén, de ezek ritkán érik el a jelentős mértéket. A megyei vadlúd vadászat egyébként elsősorban a táplálkozó területeken lehetséges.

A vadludak megfigyelése nem könnyű, hiszen a sokszor igen rossz téli látási viszonyokon még a nagy nagyítású teleszkópok is csak részben segítenek. Sok-sok fagyoskodás, türelem, meleg tea szükséges, ezen kívül arra is ügyelni kell, hogy a zavarásra igen érzékeny ludakat az ember kellő távolságból, netán mozdulatlanul rejtőzve szemlélje. A sok áldozat azonban seregnyi élménnyel is jár, hiszen a sokszor többezres madárcsapatok látványa önmagában is lenyűgöző, de ha még különféle ritkaságok és netán nyakgyűrűs példányok is előkerülnek, azok igazi ünnepi események.

A vadlúd monitoring keretében gyűjtött adatok részben a Magyar Monitoring Központba, részben a Magyar Vízivad Monitoring adatbázisába kerülnek. Utóbbit a Soproni Egyetem koordinálja, és továbbítja az adatokat a nemzetközi adatbázisok részére.

Itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy aki az Öreg-tavon szeretné megfigyelni a vadludakat, azt kizárólag a tóparti sétányról, netán a nádasok fedezékéből tegye. Semmi esetre se menjen be a leeresztett tómederbe, hiszen ezzel az ott megpihenő ludak zavarását idézi elő. Ne feledjük, hogy ami nekünk, embereknek a ludak megfigyeléséhez esetleg nagynak tűnő távolság, az a rendkívül óvatos vadludak szemszögéből már a tűréshatárt jelenti. Figyeljük és védjük együtt a vadludakat!

Tevékenységek:

• Állományfelmérés, monitoring munkák
• Webkamerarendszer üzemeltetése
• Tatai Vadlúd Sokadalom

Támogatási területek:

• Állományfelmérés, monitoring munkák finanszírozása
• Webkamerarendszer üzemeltetése
• Tatai Vadlúd Sokadalom szervezése

A programmal kapcsolatban tájékozódni tud az egyesület elektronikus postacímén, a szazvolgy@gmail.com címen, vagy a Facebook oldalunkon.