A gyurgyalag Európa egyik legszínpompásabb, már-már trópusi jellegű madárfaja. A parti fecske vele ellentétben egyszerű földbarna színezetű madár. E két madárfajban egy valami közös: partfalakban, homokbányákban fészkelnek és sok törődést igényelnek.

Az országos gyurgyalag védelmi programhoz csatlakozva egyesületünk tagságából több tucatnyian aktívan részt vállalnak a fajvédelmi tevékenységben.

Az országos program célja a gyurgyalag (Merops apiaster) és a partifecske (Riparia riparia) fészkelő állományának szinten tartása, illetve a fészkelő helyek hosszú távú megőrzése. Ennek érdekében szükséges az állomány nagyságának, eloszlásának pontos ismerete, monitorozása, és az egyes költőtelepeket veszélyeztető tényezők megszüntetése, azok védelme. A program Magyarország területének mintegy 70%-át fedi le.

Megyénk vonatkozásában a lösz- és homokfalakban telepesen költő két madárfaj állományáról és költőhelyeiről a tagság lelkes munkájának köszönhetően a megyei területek mintegy 80%-ról van információnk. A felmérők által rögzített adatok birtokában több elhanyagolt partfalat sikerült újra fészkelésre alkalmas állapotba hoznunk.

A felmérési eredményeket az erre a célra rendszeresített adatlapon küldjük be az MME Monitoring Központba, ahol az országos adatbázisban kerülnek feldolgozásra.

A gyurgyalag ritkán fészkel lakott területen, szemben az ismertebb partifecskével, ami akár lakóépületek frissen ásott alapjaiba, vezeték csatornába, emberi tevékenységhez közel, néhány tíz méterre is fészkelhet, ha megfelelő minőségű falat talál magának. Gyakran kapunk lakossági megkeresést új fészkelő helyek bejelentéséről, illetve olyan építkezésekkel kapcsolatban, ami fészkelő helyet veszélyeztet. Szerencsére olyan esetek is vannak, hogy maga a telektulajdonos vagy beruházó fordul hozzánk az építkezési munka megkezdése előtt azzal, hogy milyen módon menthetné meg az ott fészkelő állományt.

Célirányos partifecske védelmi munka

Legkisebb hazai fecskefajunk, mely szinte az egész északi földtekén megtalálható. Telepesen fészkel, sokszor több száz, de akár több ezer párból álló kolóniákat is kialakíthat. Rendszerint minden évben új költőüregekből álló telepeket létesít, hogy az előző évi fészkekben elszaporodott parazitákat elkerülje. Táplálékát a levegőben kapja el. Igen apró rovarokkal – levéltetvekkel, legyekkel, szúnyogokkal, kérészekkel – táplálkozik, melyek nem feltétlenül kötődnek a vízhez. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti. A folyóparton kialakult telepeknél a költési idő alatt a horgászat és egyéb költéseket veszélyeztető tevékenység megtiltásával segíthetjük állományának fennmaradását.

Homokfalakba vájt üregekben költ. Folyópartokon, de akár tavak partvidékén, a víz által leomlott partfalakban, valamint a homokbányákban alakulnak ki számára megfelelő nagyságú függőleges fészkelőhelyek. Szinte bárhol megtelepszik, ha alkalmas fészkelőhelyet talál magának. A folyók vízszintemelkedése veszélyt jelenthet a költés sikerére. Leggyakoribb predátorai a kabasólyom, menyét, nyest, róka és a házimacska. Évente egy vagy két fészekaljat nevel. A fészeküreget kezdetben a hím építi, majd bekapcsolódik a tojó is.

A korábban fészkelésre alkalmas, idővel benövényesedett falakat állítjuk helyre a védelmi program keretében.

Tevékenységek:

• Partfalak állagának, növényzetének eltávolítsa kézi- és gépi munkával.
• Részvétel az Action Riparia gyűrűzési projektben.

Támogatási területek:

• Több tucat partfal vár felújításra Komárom-Esztergom megyében. Évente 2-3 helyszínen szervezzük meg a helyreállítási munkálatokat.

A programmal kapcsolatban tájékozódni tud az egyesület elektronikus postacímén, a szazvolgy@gmail.com címen, vagy a Facebook oldalunkon.